Délutáni tea meglepetésvendéggel

Legutóbbi összejövetelünk alkalmával tagjaink sorából került ki vendégünk, a 85. évében járó Földi Mihály, aki halk szavú, megfontolt, szerény, mindenkivel szemben tisztelettudó, köztiszteletbe álló személyiség. Édesapja Körösladányi, míg édesanyja Füzesgyarmati származású volt. Az anyai nagyapa korai halála miatt döntött úgy a házaspár, hogy Füzesgyarmatra költöznek az előzőleg a Csőrői határrészen épített tanyaingatlanba. Ezzel közelebb kerültek az özvegy nagymamához, akit mindenben segítettek. A saját tulajdonú, illetve a nagymamától feles művelésbe vett föld olyan mértékű lett, ami már biztosította az ötgyermekes család létalapját. A megtermelt gabonát saját számos és aprójószág nevelésével hasznosították, majd ezek szokásos helyi kirakodó és állatvásárokon értékesítették, árából
pedig a család ruházatát, egyéb szükségletét, a földműveléshez szükséges eszközök beszerzését, pótlását oldották meg. Szerény, időnként nagyon nehéz körülmények között éltek, de mind az öt gyermek elmondhatta, boldog, igazi gyermekkoruk volt. Kivették a kis gazdaságukban a munkából is részüket, megtanulták, hogy minden nap meg kell küzdeni a létfenntartás érdekében. 18 éves koráig egyéni gazdálkodó volt, majd az Erdőgazdaságnál helyezkedett el. Utolsó munkahelye a két termelőszövetkezet egyesülésével létrejött gazdaságban, a Vörös Csillag MGTSZ-ben volt, ahonnan nyugdíjazták. A munkát azonban nem felejtette el, hisz a visszakapott földterületen fiával ma is gazdálkodik. 1960-ban alapított családot, mely házasságból két gyermek született, aki négy unokával örvendeztették meg. 1993 óta életközösségben él Erzsébettel, akinek egy gyermeke és egy unokája van. A két család harmonikus, szeretetteljes viszonyban van, így elmondhatja, hogy 3 gyermeke és 4 unokája van.
Ma is aktív közéleti tevékenységet visz, hisz egyesületünk tagja, alapító tagja a Lovas Barátok, illetve a Füzesgyarmatiak és Elszármazottak Egyesületének is. A II. Világháború, az ígéretes 1956-os történések mély érzelmeket vált ki még ma is belőle. Imre testvére 4 évig volt a háború idején katona, 4 éves fogság után a család örömére hazatérhetett. Sándor testvére 2 évig volt katona, két évig fogságban volt és épségben hazatért. Földi Mihály 1956-ban katonaként szolgált, rettenetesen kiszolgáltatott helyzetben.
Nem tudja elfelejteni, amikor a mellette lévő társát kilőtték, azokat a borzalmakat, melyek körülötte történtek. Vannak részletek, melyeket ma sem ért, mert ellentmondásos információk, elemzések születtek. Azt szeretné, ha sem a mai, sem a jövő nemzedékeinek ne keljen hasonló borzalmakat átélnie.

Ibrányi János

Képek