Kerékpártúra - 2.

    2. A Körös–Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjából kiinduló második kerékpáros túraútvonal a tanösvény mentén halad egy ideig. Pontosan 7 állomás mellett kell elhaladni.
    A kihelyezett információs táblák rövid ismertetőt adnak a mikroélőhelyek természeti értékeiről, felhívják a figyelmet az itteni látnivalókra. Először az elmocsarasodott csatorna és a mesterséges kistó élőhelyeit mutatják be, majd a szikes puszta jellemző állat- és növényfajaival ismerkedhet a látogató. Az előző helyen a gyakori vízi, vízparti élőlények kerülhetnek szem elé, mint pl. a kecskebéka, a különböző varangyfajok, a zöld levelibéka, az acsák, a szitakötők és a légi vadászok ismertebb képviselői, valamint a gém és a récefélék. A sulyom, a nád, a gyékény pedig a nádi énekesek jellemző búvóhelye. A szikes pusztákon a tavasszal gyakori vadvizek költésre csábítják a bíbicet, a nagy godát, a piroslábú cankót, míg a szárazabb felszínek a mezei pacsirta fő élőhelyei.
    A 4. állomásnál Európa legnagyobb testű madaráról, a túzokról olvashat az érdeklődő. Az itt található megfigyelőtorony rálátást biztosít a fokozottan védett területre, ahol kora tavasszal megfigyelhetők a dürgő, nászruhás túzokkakasok.     Az újabb állomásnál a mezőgazdasági területek természetvédelmi szerepéről s az itt élő állat- és növényfajokról olvasható rövid összefoglaló. Kiemelt helyük van a szántóföldi kultúrák peremszegélyein található gyomnövényeknek (pipacs, ebszékfű, pipitér és szarkaláb) és a mezőgazdasági területeken táplálkozó apró rágcsálóknak, valamint az általuk idecsalt ragadozó madaraknak, melyek közül az ölyvek és vércsék láthatók leggyakrabban.
    Innen az út a volt vasúti töltésen balra, Dévaványa felé halad tovább. Közben megtekinthetjük az ember által telepített fák és bokrok információs tábláját, ahol az akácról, a fűzről, a vadrózsáról és a fekete bodzáról olvashatunk bővebben.

    Rövid kerekezés után bal kéz felől meglátjuk Borszeg hodályait. Innen rövidesen kövesút vezet tovább, s közben elhaladunk Csordajárás változatos vegetációjú szikes pusztája mellett. A figyelmes szemlélő balra tekintve egy kiserdőt pillanthat meg, ahol az egyébként is előforduló, gyakori fajok mellett kék vércséket is láthatunk. Ez az út egy kereszteződésbe torkollik, ahol a túrázó a szemben lévő Ramóna vendéglőben elfogyaszthat egy üdítőt vagy megpihenhet egy rövid időre.     Innen az út a város egykori főútján, a Szeghalmi úton a Sziget nevű határrész felé halad. Ez a terület eszményi telelő-, dürgő- és élőhelye a túzokoknak. Szinte az év bármely szakaszában találkozhatunk itt velük. A közeli erdőben korábban szirti sas is fészkelt. A szárazabb periódusok kedveznek a ritka védett emlős, az ürge szaporodásának.
    Károlyderék is kiemelt, kedvelt dürgőhelye a túzokoknak. Itt is gyakran megfigyelhetjük a dürgő kakasokat, amelyek násztáncuk közben hófehér, kinyíló rózsához hasonlítanak.
    Pakac érintésével érkezünk Körösladányba a temető melletti úton. A településen keresztülhaladva Köröstarcsa irányában érjük el a Sebes-Körös hídját, ahol az itteni oldalon maradva letérünk a folyópart gátján jobbra. Kellemes vízparti környezet vesz bennünket körül, ahol a békák különféle fajainak, a szárcsáknak, a vízityúkoknak, a vöcsköknek és a récéknek a jellegzetes hangjait hallhatjuk. Utunk során helyenként a szürke vagy a ritkább vörös gém egyes példányait rebbentjük fel. Időnként pedig nagy kócsagok is láthatók. Van, ahol kilátás nyílik a nyílt vízfelszínre, de a csendesebb szakaszokon már nádfüggöny takarja el előlünk a kilátást a folyóra. A nádas és a szegélyerdők jellemző, apró énekeseinek trillái kísérnek végig bennünket az ártéren (nádirigó, nádi poszáta fajok, nádi tücsökmadár), az erdők mélyéről és a körülöttük lévő bokrosokból pedig fülemülék, poszáták, füzikék, rigók éneke hallható. Tavasszal, fészkelés idején gyakori a nádasok fölött a kakukk, amint tojásai számára megfelelő helyet keres a nádi énekesek fészkében. Hangja messziről elárulja, ugyanúgy, mint az alkonyatkor megszólaló bölömbikát. Szinte késő őszig látható a nádasok körül az imbolygó röptű barna rétihéja, amely az egyetlen nádasban költő, hazai ragadozó madárfajunk.
    Körülbelül 3 km megtétele után jobbra kanyarodva jutunk el Körösladány határához (tábla jelzi), ahonnan visszakanyarodunk Dévaványa felé, majd a település felé vezető műútra térünk, s beérünk a városba.     Dévaványa történetéről, néphagyományairól legtöbbet a helyi Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény mesél az érdeklődőknek. Hétfő és vasárnap kivételével minden nap 13–17 óráig látogatható, más időpontban előzetes egyeztetés alapján.
(Tel.: 06-66/485-040, Dévaványa, Széchenyi u. 8.) Végighaladva a főtéren, balra a postát, majd a Polgármesteri Hivatal épületeit tekinthetjük meg. A balra lévő utcában pedig az állami és az egyházi iskola található. A főtéren lévő parkban áll a világháborús emlékmű, s itt található a református és a katolikus templom is. Tovább haladva balra és jobbra üzletek, vendéglátóhelyek mellett visz az út, s elmegyünk a Ladányi Mihály Könyvtár mellett is. Rövidesen egy nagyobb útkereszteződéshez érve, balra, Kisújszállás irányába kell továbbmennünk. Néhány száz méter után, bal oldalon találjuk a Városi Strandfürdőt, s közvetlen szomszédságában a sportpályát, mellette pedig a MOL-benzinkutat. A strand május elsejétől van nyitva. Tiszta, feszített víztükrű medencéi felüdülést jelenthetnek a kerékpározásban megfáradt utazók számára.
    A lazítás után Kisújszállás irányába haladunk tovább. Elhagyva a települést, 6 km megtétele után visszatérünk a Réhelyi Látogatóközpontba. A látogatóközpont programjairól az előző kerékpáros túraútvonal leírásában részletesebben is olvashatnak. (Tel.: 06-66/483-083 vagy 06-30/ 445-2409). Ez a túraútvonal maximum 50 kilométer hosszúságú.

A túra térképe: