Kerékpártúra - 4.

    A túra útvonala a Szeghalom-Vésztő közötti Körös-hídtól, (a Vidra Tanyától) indul közúton a vésztő-mágori Történelmi Emlékparkba, innen Vésztőre, majd vissza a Vidra Tanyára. (kerékpárkölcsönzés itt lehetséges) Az útvonal hossza kitérőkkel kb. 32-34 km.

    Szeghalmot Vésztő irányában elhagyva a Sebes-Körös folyón a Foki-hídon átkelve érjük el a Fok-közi területet, és itt a híd lábánál a Vidra Tanyát. Megközelítése Szeghalom felől buszjárattal a legegyszerűbb, hiszen a Vésztő felé tartó járatoknak éppen az épület előtt van az egyik megállóhelye, de a vállalkozó kedvűek gyalogosan is megtehetik a Szeghalomtól kb. 4-4,5 km szakaszt. A Vidra Tanyánál van lehetőség kerékpárkölcsönzésre, szállásfoglalásra és étkezésre, illetve innen indul ki kerékpáros túraútvonalunk is.
    Fok-közön találkozik a szabályozott Körös ásott medre a múlt században leválasztott közel 60 km-es Holt-Sebes-Körössel, amelynek felső vége Körösnagyharsányban található és a hajdani Sárrét belvizeit gyűjti össze, komoly belvízvédelmi funkciókat is ellátva, valamint zöldfolyosót képezve a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. E tájegység csodálatosan gazdag élővilágnak ad otthont, melyet legjobban csónakból figyelhetünk meg. A Vidra Tanyától Vésztő irányába közúton indulunk el. Az út melletti legelő arról híres, hogy Sinka István költő e területen volt utoljára számadó juhász, és innen költözött be Vésztőre, így több költeménye is őrzi ezt a tájat. Tipikus sárréti puszta, legelő ez a terület, ahol gyakran találhatunk facsoportokat, kisebb erdőket, fasorokat, vízelvezető árkokat.
    Kb. 3 km megtétele után érjük el a mágori majort, ami régen Wenckheim-birtok volt, kastéllyal, cselédházakkal és istállóépületekkel. Ma részben az Eljáda Alapítvány magániskolája, részben pedig egy mezőgazdasági vállalkozás működik itt. Mellette terül el Mágor puszta természetvédelmi területének egy része, amelynek úthoz közeli, délnyugati szegletében egy kilátótorony található, ahol megpihenhetünk egy időre. A toronyból széttekintve jól megfigyelhetők a tájra jellemző növénytársulások.
    Innen kb. 2 km kerekezés után elérjük a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. A Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége.
A védett területen csak gyalogosan lehet közlekedni, de lehetőség van kerékpárok tárolására, büfé, mosdó, zuhanyzó használatára.
    A kettős Mágor-halom hordozza egyrészt az új kőkortól a bronzkorig itt élt emberek történeti emlékeit, másrészt őrzi a Csolt nemzetség monostorából (XI. század) átépített kolostortemplom (XII. század) romjait. A kettős domb területén végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai, Árpád-kori templomok, valamint a monostorrom maradványai kerültek napvilágra. A restaurált monostorfalak alatt húzódó – a templom építőanyagának felhasználásával 1810-1812-ben épített – Wenckheim-féle borospincében a templomok építészeti múltját és leleteit bemutató múzeumot rendeztek be. A vele szemben lévő dombban pedig "in situ" (természetes helyén, eredeti helyzetben) mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit. Az őskori feltárás leletanyagát eredeti helyükön, szó szerint keresztmetszetben mutatják be a régészek.
    A védett terület élővilágát – szemléltető táblákkal kiegészített – kb. 500 m hosszú tanösvény bejárásával ismerhetjük meg, amely a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul és a Mágor-dombhoz vezet. Az útvonal bejárásával megismerhetőek a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. Egyedi különlegesség, hogy egy eredeti technikával épült és korhűen berendezett pákásztanya, valamint a vízi és erdei fajok együtt figyelhetőek meg. Egy rövid hajós kirándulás segítségével ízelítőt kaphatunk a hajdan volt gazdag vízi világról is.
    A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák - szikes puszták- növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok - holtágak, ligeterdők- jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatóak. Láthatóak itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans), melynek termését ínséges időkben megőrölve lisztként hasznosították. A fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a magányosan költő, rejtett életű bölömbika (Botaurus stellaris), mely jellegzetes, mély búgó hangját leginkább március közepétől május végéig hallatja. Fáspusztáról idejönnek a táplálékot kereső szürke gémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax), kiskócsagok (Egretta garzetta). A magas füvű gyepek alkalmi költőfaja a haris (Crex crex), és a fürj (Coturnix coturnix). A pusztai területet a túzok (Otis tarda) választja dürgőhelyül.
    Megtekinthető még legelészés közben szürke marha és a racka birkanyáj. Ezen a tájon található a népi írók szoborparkja. Fontos még megemlíteni az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Pikniket, ami a környék egyik legnagyobb eseményének számít, s melynek szintén Mágor ad otthont.
    Innen, aki még nem fáradt el közúton kerekezhet tovább Vésztőre.
    Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi Vejzetheu (Vejszető) néven. A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű elöntési területein található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket.
    Megélhetési lehetőséget itt kizárólag a halászat adott, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amelyből a település nevét származtatják. A folyók holtágai és morotvái szövik át e területet.
A Cifra-ági holtág a maga 30 hektáros területével része a természetvédelmi területnek. A szikes legelőkön juhokat, szarvasmarhákat, sertéseket és lovakat legeltettek. Gazdag lelőhelye e vidék a különféle vadon termő gyógynövényeknek.
    Vésztő látványosságait kerékpárral könnyedén felkereshetjük. A településtáblát elhagyva a Wesselényi utcára érkezünk meg, itt találjuk a Körös-sárréti Kerámia és Bútorfestő Bemutatóházat, balra kanyarodva rátérünk a Kossuth utcára, ahol meglátogathatjuk a Sinka István Művelődési Központot, a Református templomot, a templomgaléria, valamint a közeli kiállító terem és a képtár kiállításait.
A Mesterségek Háza és a Tájház számtalan érdekes évszakhoz kötődő programot kínál. A Kossuth utcán tovább kerékpározva a Tó-hídon áthaladva jobbra található a Bagolyvár és az Eszlár-féle magán-tájház. Ha továbbhaladunk Körösújfalu felé egy vízfolyáson átkelve balra kanyarodunk a Táncsincs utcára, ott megnézhetünk néhány a helyiek által "babás" házaknak nevezett épületet. Ha visszafordulunk ugyanezen az úton tekerünk visszafelé a Várdomb úti elágazásig. Itt kezdődik a Malom-tó, annak folytatása a Danckai-tó és öböl, ahol igényesen kialakított sétányon, faragott padokon pihenhetjük ki utunk fáradalmait. Innen jobbra kanyarodva visszajutunk a Kossuth utcára és a már ismert útvonalon visszakerekezhetünk a Vidra Tanyához.

A túra térképe: