Vízi túra

    A Vidra Tanyától a Holt-Sebes-Körösön Vésztő-Mágorig, majd vissza a Vidra Tanyához.

Bemutatandó turisztikai kínálat: a Holt-Sebes-Körös élővilága, vésztő-mágori turisztikai kínálat.

Túrakajak a Vidra Tanyánál kölcsönözhető:
Vidra Tanya - Turistaszálló és Étterem,
Dr. Tabiné Seprenyi Magdolna

5520 Szeghalom, Fokközi híd
Tel.: 30/4883801; 66/478566; 30/9988149
tasema@freemail.hu; www.vidratanya.hu

  Szeghalmot Vésztő irányában elhagyva a Sebes-Körös folyón a Foki-hídon átkelve érjük el a Fok-közi területet, és itt a híd lábánál a Vidra Tanyát.
  Megközelítése Szeghalom felől buszjárattal a legkönnyebb, hiszen a Vésztő felé tartó járatoknak éppen az épület előtt van az egyik megállóhelye, de vállalkozó kedvűek gyalogosan is megtehetik a Szeghalomtól kb. 4–4,5 km útszakaszt.
    A Vidra Tanyánál van lehetőség kerékpárok, túrakenuk kölcsönzésére, szállásfoglalásra és étkezésre, illetve innen indul a kerékpáros túraútvonalunk is. A túra különösen ajánlható természetszeretőknek, hiszen útjuk során számtalan ritkasággal találkozhatnak. Teljes hossza 12 km vízi- és gyalogút.

    Fok-közön találkozik a szabályozott Körös ásott medre a múlt században leválasztott közel 60 km-es Holt-Sebes-Körössel, amelynek felső vége Körösnagyharsányban van, és a hajdani Sárrét belvizeit gyűjti össze. Komoly belvízvédelmi funkciókat is ellát, valamint zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. Csodálatosan gazdag élővilágnak ad otthont, amit természetesen leginkább csónakból figyelhetünk meg.

    A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans), melynek termését ínséges időkben megőrölve lisztként hasznosították. Időnként megnehezíthetik a haladást a mocsári növények társulásai, így a kolokán (Stratioides aloides), a vidrafűfélék (Menyanthaceae sp.) és a tündérfátyol (Nymphoides peltata), amelynek szép virágait is megcsodálhatjuk.

    A gyékényesben, nádasokban fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a magányosan költő, rejtett életű bölömbika (Botaurus stellaris), mely jellegzetes, mély búgó hangját leginkább március közepétől május végéig hallatja. Fáspusztáról idejönnek a táplálékot kereső szürke gémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax), kis kócsagok (Egretta garzetta), nagy kócsagok (Egretta alba). Közvetlen közelről láthatunk itt törpegémet (Ixobrychus minutus), nádi rigót (Acrocephalus arundinaceus), különféle nádiposzáta (Acrocephalus sp.) és tücsökmadár (Locustella sp.) fajokat, barkós (Panurus biarmicus) és függő cinegét (Remiz pendulinus), vízi tyúkot (Gallinula chloropus), jégmadarat (Alcedo atthis). Az erdők közelségének köszönhetően számtalan énekes madarat, például erdei pintyet (Fringilla coelebs), vörösbegyet ( Erithacus rubecula), különféle poszáta (Sylvia sp.) és cinege (Paridae sp.), sárgarigó (Oriolus oriolus) fajokat, vonulási időszakban erdei szalonkát (Scolopax rusticola). Szerencsés esetben hallhatjuk a magas füvű gyepek alkalmi költőfaját, a harist (Crex crex).

    A kevésbé járt részeken, ha eddig csendben haladtunk, megfigyelhetjük a Vidra Tanya kecsesen úszkáló, játékos névadóját, az európai vidrát (Lutra lutra), amely a gátőrök nem kis bosszúságára gyakran téved be a kacsák közé. Természetesen védett állat.Körülbelül 5 km kanyargós víziút végén érjük el a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. A Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi, kettős védelem alá, összesen 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös–Maros Nemzeti Park területi egysége.
A védett területen csak gyalogosan lehet közlekedni, de lehetőség van a vízi járművek (kenu, csónak) kikötésére, kerékpárok tárolására, büfé, mosdó, zuhanyzó használatára.
    A kettős Mágor-halom egyrészt hordozza az új kőkortól a bronzkorig itt élt emberek történeti emlékeit, másrészt őrzi a Csolt nemzetség monostorából (XI. század) átépített kolostortemplom (XII. század) romjait. A kettős domb területén végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai, Árpád-kori templomok, valamint a monostorrom maradványai kerültek napvilágra. A restaurált monostorfalak alatt húzódó – a templom építőanyagának felhasználásával 1810–1812-ben épített – Wenckheim-féle borospincében a templomok építészeti múltját és leleteit bemutató múzeumot rendeztek be. A vele szemben lévő dombban pedig „in situ” (természetes helyén, eredeti helyzetben) mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit. Az őskori feltárás leletanyagát az eredeti helyükön, szó szerint keresztmetszetben mutatják be a régészek.

    A védett terület élővilágát – szemléltető táblákkal kiegészített – kb. 500 m hosszú tanösvény bejárásával ismerhetjük meg, amely a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul és a Mágor-dombhoz vezet. Az útvonal bejárásával megismerhetőek a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. Egyedi különlegesség, hogy az eredeti technikával épült és korhűen berendezett pákásztanya, valamint a vízi és erdei fajok együtt figyelhetőek meg.

    A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák – szikes puszták – növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok – holtágak, ligeterdők – jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatóak. Láthatóak itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius).

    Megtekinthető még legelészés közben a szürke marha vagy a racka birkanyáj. Ezen a területen található a népi írók szoborparkja. Fontos még megemlíteni az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Pikniket, ami a környék egyik legnagyobb eseményének számít, s amelynek szintén Mágor ad otthont.


    Innen kenuval térünk vissza kiindulási pontunkhoz, a Vidra Tanyához.


Cím nélküli nagyobb térképen való megjelenítése